Reggelenként egy órás kocsiút után érkezünk meg a Peek ( hegy, melyről, gyönyörű kilátás nyílik a városra) csúcsához közeli, impozáns épülethez. Az osztálytermekbe nem lehet bemenni, otthon legalább van kulcsfelelős, aki kinyitja az ajtót. Itt viszont minden szünetben el kell hagyni a termeket és mindenki előszeretettel üldögél a szűk folyósók hideg padlóján. 7 óra 40 perckor csöngetnek, s az órák CSAK 40 percesek. Lehet, hogy túlzok, de olyan érzésem van mindig, mintha az az 5 perc különbség fél órát jelentene. A tanárok itt is elég vegyesek, de az osztály hangulata sokkkkkkkal jobb. A rövidebb szünetekben a gyerekek rohannak a másik épületbe ( a fő épülettel szemben található és a táblatartó bácsi, aki lefékezi a forgalmat, hogy ne történjen baleset, boldogan énekelget), vagy éppen az ötödik emeletre.
A hetedik óra után "ebédszünet óra" következik, amikor az egész iskola, a szintén abban az utcában található étteremben vagy büfében ebédel. Az ételek tudomásom szerint jó minőségűek és finomak, eddig csak a paninit próbáltam, melyre ez mind igaz. Az otthonihoz képest itt már 5.20-kor kicsönegtnek a tizedik óráról, otthon ilyenkor ebédszünet nélkül vagyunk túl a nyolcadikon. Egyenlőre nem tudom megmondani, hogy melyik rendszert találom jobbnak, de az órák hossza persze itt kellemesebb.
A Hong Kong-i iskolában tilos az elektronikus tárgyak használata, igaz iskola előtt szabad zenét hallgatni.
A tandíj ellenére, s az iskola kora miatt is, az otthoni gimnázium gyönyörűbb, bár erre sem mondhatnám, hogy csúnya!
Sajnos saját képeket nem csinálhattam a szabáloyk miatt,de itt van egy pár kép az internetről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése